'kevi TÜKÖR

Ma 2010. 09. 05., Viktor, Lőrinc napja van!

További apróhirdetések -> feladás

UGRÁS A NYITÓOLDALRA

Helyi aktualitások

Párttitkárt jelöl Túrkevén a Fidesz?

teljes cikk
olvasása

A Rákosi rendszer első szövetkezeti városának címével kitüntetett Túrkevén, még ma is aktívan működnek a kommunista hálózatok fedett ügynökei. Nem elég, hogy a jelenlegi önkormányzati testületben a „Szovjet - Magyar Baráti Társaság” volt ...

’Kevi Vox Populi

teljes cikk
olvasása

Túrkeve Polgármesterének és önkormányzati képviselőinek fizetése motiválhatja leginkább, a nagyrészt Fideszes testület tagjaiból verbuvált és a választásokra alkalmilag összeverődött gátlástan haszonlesőket abban, hogy „független” ...

Itt és Most

  „Téglák” a ’Kevi Fideszben

A múlt árnyai még mindig jelen vannak a túrkevei Fidesz képviselőjelöltjei között. Feladatuk feltehetően továbbra is a megtévesztés, a bomlasztás és az ellenérdekeltségű fél pozícióban tartása. Nem mai gyerekek ők már. Értik a dolgukat, és teszik is - a demokrácia jegyében.

Nehezen talál magára a megsemmisülés után a helyi Fideszes alapszervezet, mert továbbra is olyan hiteltelen embereket fogad soraiba, akik hű kiszolgáló voltak az MSZMP múltba süllyedő világának. A romlást okozó előző tagság minden egyes tagjáról le kellett volna mondania az újjá alakuló helyi szervezetnek ahhoz, hogy a lakosság bizalmát visszanyerhesse. Sajnos nem ez történt. Így továbbra is megmaradt a züllés folytonosságát garantáló két öreg harcos, az újnak mondott Fideszes képviselőjelöltek soraiban. Ők ketten nyilvánosan hirdetik, hogy nem a Fidesz választmánya által ajánlott és elfogadott polgármester jelöltet kell támogatnia a szavazóknak, hanem egy független jelöltet – Oszlánszki Zsoltot.

Oszlánszki állítólag több településen is kampányt folytat az ajánlószelvények begyűjtése érdekében, és ahol a legtöbbet sikerül összeszedni, ott jelölteti magát polgármesternek. Ez körülbelül annyira etikus, mint a neki dolgozó két túrkevei Fideszes agitációs propaganda tevékenysége. A jelenleg még hivatalban lévő bodajki polgármester, Oszlánszki Zsolt megítélése Bodajkon sem túl fényes. 
Egy ottani helyi lap, a Bodajki Szabad Szó szerint, melyet Varga Péter szociálpolitikus, igazgatásszervező Fideszes polgármesterjelölt szerkeszt;  „Mára közel 100 millió forint hiteltartozást halmozott fel a bodajki önkormányzat és az átgondolatlan döntések mögött személyes érdekek állnak” 

A bodajki lakosság véleményét tükrözi az alábbi elkeseredett levél is:


„ Százmillió és egy ok

Tisztelt Olvasók!
Nagy felháborodásommal írom ezt a cikket. Mióta Bodajkon élek (itt
születtem több mint 60 éve) ilyen még nem volt, hogy Bodajk egyik
gyöngyszemét elkótyavetyéljék. Miért nem volt jó kezekben a művészeti
iskolánál? Miért nem kellett a falunak a kastély épülete, a hozzá tartozó
park a sportlétesítményekkel? A falu alsó részén lakók elől, akik
idősek, betegek, az iskolásoknak, az óvodásnak körbe kell járni. Hegynek,
Kesellőnek, Kálvária utcán síkos, csúszós utakon. Ezek az utcák
keskenyek, nincs járda, vagy használhatatlan. A Fehérvári utcán az átjárás,
a közlekedés életveszélyes! Gyermekkorom óta Bodajknak három
vezetője volt – akikre én emlékszem–: Kővári Kálmán, Bodri Sándor
és Zagyva Lajosné. Ők hárman a bodajki lakosokat szolgálták, és
soha nem tettek olyat, ami a közösség érdekét sértette. De sajnos most
olyan polgármesterünk van, aki azt is elveszi, ami nem az övé, csak saját
érdekét képviseli, és nem a miénket, akik bizalmat adtunk neki. Városnak
nem nevezhető a település, mert nincs munkahely, nem segíti,
nem támogatja a helyi kiskereskedőket, vállalkozókat. Az ő eddigi tevékenysége:
felélte a község vagyonát (alsó iskola, református iskola,
kastély, volt KTSZ épülete stb.). Tisztelt Bodajkiak! Mikor kérjük számon
már a helyi vezetést, meddig hallgatunk még? 
G. Lajosné”


Nos hát kedves Túrkeveiek, ezt az embert ajánlja nekünk polgármesternek az a két „megbízható és köztiszteletben álló” Fideszes képviselőjelölt akik állítólag Túrkeve javát akarják. 
Dr. Samu István és Dr. Tóth Ferenc Túrkeve javát akarják. Nem a javait, - a javát.

Ítéljék meg Önök, kedves túrkevei választók, hogy hisznek-e nekik!


(Pankrátor)
2010-08-25

Hozzászólások száma: 0
Szóljon hozzá! [előbb jelentkezzen be vagy regisztráljon]

Lakossági hírek

Folytatásos levél a ’Kevi képviselő választásról

teljes cikk
olvasása

Kezdjük a legnagyobb emberünkkel. Igazi magányos farkas lett szegénykém, mivel egyedül rohangál a kopogtató cédulákért. Keviesen mondva; mint a mérgezett egér! A mi kis utcánkba is többször megfordult szinte szikrázott a talpa alatt az aszfalt. ...

Folytatásos olvasói levél a `Kevi közéletről

teljes cikk
olvasása

Folyamatosan kapja szerkesztőségünk a választási kampánnyal kapcsolatos olvasói leveleket, cikkeket, és háttéranyagokat, melyek közül ismét közzé teszünk egyet (vágatlanul, javítások nélkül, ahogy kaptuk). Olvassák figyelemmel az érintettek is, ...

Ha van olyan híre, mely érdekelheti az oldal látogatóit, küldje be szerkesztőségünkbe!

Országos hírek

Makói gázfosztás!!!

teljes cikk
olvasása

Magyarország földjének mélyén, Makó közelében olyan gázkincsre bukkantak hivatásos külföldi kincsvadászok, amely negyven éven át képes volna biztosítani Magyarország gázellátását, vagy a mostani ínséges időkben egy intenzív, húsz évre rövidített ...

Hogyan él egy mai király?

teljes cikk
olvasása

A 91 éves Daka József megkoronázásán maga Horthy Miklós adta a koronát Serédi Jusztinián hercegprimás bíboros kezébe, aki a fejére helyezte és megáldotta. A bugaci Kurultáj rendezvényen nemkívánatos személynek nyilvánították és kitiltották. ...

Az igazat mondd, ne csak a valódit

 A sült galambbal kapcsolatos történetet éli át a Világ. 

Vannak, akik azt hitették el magukról, hogy csak ők tudnak sült galambot készíteni. Ezt bizonygatták a választási kampányokban, és megszavaztatták magukat a sült galambra várók képviselőjének. Aztán serényen úgy tettek, hogy már megfogták a galambot, már megölték, már elkezdték letollazni és már sütik is. A várók meg egy-egy bejelentés után felragyogó szemmel és korgó gyomorral dicsérték őket, várva, hogy végre egyenek. 

Aztán bejelentik a sült galambot ígérők, hogy sajnos nincs sült galamb, de nem az ő hibájukból, hanem azért, mert az előző ígérők ügyetlenek voltak, egyébként is úgy alakult a makrogazdasági, külpolitikai, külgazdasági, kül-akármilyen helyzet, hogy nem készült el a sült galamb.

Persze – ígérik – nem kell csüggedni a sült galambra váróknak, már az ígérők látómezejében van a galamb, rövid időn belül megfogják, megölik, megkoppasztják, megsütik és akkor lesz dínom-dánom.

Amikor már bevallják az ígérők, hogy voltképpen ők elefántra gondoltak, amikor galambot mondtak, és csodálkoztak azon, hogy az elfogott állatnak nincs tolla, és ezért akadt meg az ígéret beváltása az elfogás után, nos hát akkor kell az eddig sült galambra váróknak elzavarni az ígérőket, és meg kell találni azt a gondolkodási módot, ami nem a sült galamb várásra épül, hanem arra, hogy el kell takarítani a felelőtlenül ígérőket szemetükkel együtt, és meg kell fogni a galambot, le kell azt ölni, meg kell koppasztani és nyársra kell tenni.
 
A sült galambra várás agyakba mosása a szocialista-kommunista és a liberális-kapitalista diktatúrák gondolkodási módja (paradigmája), a sült galamb elkészítése pedig Szent Korona Értékrendé.
 
A diktatúra politikusai a média közvetítésével az akarják mindenki agyába mosni, hogy a sült galamb készítés olyan tudományos alapokon álló úri huncutság, amelyeket egyszerű ember meg sem tud érteni. De már bevallották (ezt legutóbbi írásom bizonyítja), hogy nincs sem fiskális, sem financiális eszközük (nem magyarul mondják, mert így tudományos), a válság megoldására, vagyis ők sem értik önmagukat.
 
Tehát most kell felismerni, és követni a Szent Korona Értékrend gondolkodási módját.
 
________________________

 
Azt mondják, minél többen gyűlölik az embert, annál egészségesebb. 

Egészségemre nem panaszkodhatok. 

Bár ez szerintem nem a gyűlölet érdeme, hanem a szereteté, ugyanis az igazságért gyűlölők száma sokszorozza azokét, akik e miatt fogadnak el és szeretnek.

Talán „dr.”-t adó végzettségemnek és az általam képviselt Szent Korona Értékrend helytelen közértelmezésének köszönhetően eddig kizárólag a bálványimádók, a dogmatikusok, a jogászok és a politikusok körében váltott ki az általam közvetített igazság gyűlöletet, és az igazságot érzők-értők részéről az ennek többszörösét adó szeretetet. 

Szeretném, ha mindenkiben tudatosodna, hogy a Szent Korona Értékrend az emberi környezet (települések, nemzetiség, család és korosztályok, vallás, oktatás-nevelés, kultúra, egészségügy, védelem) és a gazdaság (államháztartás, mezőgazdaság és élelmiszeripar, ipar, szolgáltatás, idegenforgalom, kereskedelem, szállítás és közlekedés) összehangolására ad az Új Világrendet meghatározó gondolkodási módot (paradigmát).
 
Ezért a következőkben írásaim a közgazdasági-jogi (fiskális), a közgazdasági-pénzügyi (financiális) kérdésekkel, vagyis a Szent Korona Értékrend gazdasági hatásával foglalkoznak, a napi hírekhez kapcsolódva.

Az összes napi hír szerepel jegyzetként, mert az internetes szólásszabadság csorbítása rövidesen várható, mivel Olaszországban már hatályba helyezték az EU-n belüli első ilyen törvényt. Természetesen a bizonyítékok még nem jelentik azt, hogy mentesülni lehet a szájbefogási kötelezettség alól, de általuk bizonyítani lehet a diktatúra gyávaságát és gyengeségét. Az írásokban szereplő minden állítás bizonyítéka (korábbi is) elérhető a Magyar Hír Adattárban.

Azért teszem ezt, hogy a teljes igazság miatt fogadjanak el és szeressenek, nem pedig azért, hogy az igazságért gyűlöljenek, de tudomásul kell vennem, hogy ez a hatás is jelentkezni fog a neoliberális felfogású közgazdák, pénzügyi és gazdasági szakemberek részéről.
 
________________________

 
A Szent Korona Értékrend gazdasági hatásának alapvetései röviden:
 
1. Hatalomgyakorlás a Szent Korona tagok kizárólagos joga.

Idegenek csak vendégjoggal rendelkeznek.

Ennek megfelelően csak a Szent Korona tagoknak van választási és választhatósági joguk, de csak akkor, ha másik államban nincs állampolgárságuk, illetve, ha lemondanak ottani választási és választhatósági jogukról.

A jelenlegi Helytartótanács által módosított állampolgársági törvény liberális: behatárolás nélkül kiterjeszti az állampolgárság lehetőségét, és ezzel a hatalomgyakorlást átadja az idegeneknek.
 
2. Tulajdon – birtok – bérlemény

Tulajdon: A Szent Korona örök és elidegeníthetetlen tulajdona a magyar föld és minden természeti kincs, ami alatta és felette van. 

Birtoklás és bérlés: A Szent Korona tulajdona fölött birtok- és bérleti jogot csak a Szent Korona tagok szerezhetnek.

A földszerzési moratórium (kivárás) tulajdonlási (ténylegesen: birtoklási) jogot ad a magyar állampolgárságú idegeneknek, és birtoklási (helyesen: bérlési) jogot a Magyarországon kívüli idegeneknek.
 
3. Pénz értékközvetítő és nem értékteremtő eszköz. Ebből eredően forgalomban lévő mennyiségét a nemzeti vagyon növekedés mértéke határozza meg.

(Ez hozzávetőlegesen azonos a jelenlegi számítás szerinti GDP kétszeresével, tehát mai forintban számolva mintegy 50 000 milliárd forint – személyenként 5 millió forint/év, 416700 forint/hó).

Ennél fogva a magyar pénz helyhez kötött: csak Magyarországon használható fel közvetlenül, közvetve pedig a Szent Korona tagok szabadságjogainak érvényesítésére, külföldi fizetőeszközre átváltva.

A magyar pénz független minden külföldi fizetőeszköztől. A természetes lehetőség-csere (export-import) viszonyítási alapja az adott termék vagy szolgáltatás magyarországi értéke.
 
4. A nemzeti vagyon a Szent Korona tagok és a vendégjoggal Magyarországon élők által létrehozott lelki, szellemi és anyagi érték. 

Ebből eredően a nemzeti vagyon a Szent Korona tagok örök és elidegeníthetetlen tulajdona.

Tehát nincs idegen „működő tőke”, „befektetés”, nincs hitel, kölcsön, ehhez kötődő kamat és nincs államkötvény. 
 
5. A nemzeti vagyon növekedés összetételét a magyarországi igények növekedésével arányban lévő lehetőségek szükséglete határozza meg.

Ebből ered, hogy a nemzeti vagyon növekedése csak a magyarországi emberi környezet és gazdaság (lehetőségek) bővítésére, fejlesztésére használható fel, és - a pénz helybenmaradási elvének megfelelően - csak Magyarországon.

Az állam háztartása a nemzeti vagyon növekedés elosztását határozza meg, a mindenkori igény-lehetőség összhang-biztosítási követelményeknek megfelelően. 

Jelenleg az emberi környezet területei közül a védelem-biztonság, egészségmegőrzés és nevelés-oktatás, a gazdasági területek közül a mezőgazdaság és élelmiszeripar lehetőség-növelése élvez elsőbbséget minden mással szemben. Az előző a természeti és emberi ellenhatásokkal szembeni önvédelmi feladatok ellátásának megteremtése, az utóbbi a cserealap növelése céljából.
 
6. A nemzeti vagyon növekedésének és felhasználásának természetes helyszíne a család, közigazgatási helyszíne a település, ennek megfelelően a családoknak és a településeknek teljes önrendelkezési joguk van. 

Az állam háztartása a kötelességek teljesítéséhez kapcsolt jogok gyakorlásának elve szerint határozza meg az egyes településekre vonatkozóan a településen létrehozott nemzeti vagyon növekedés (kötelezettség-teljesítés) felhasználási típusonkénti arányait (jogok gyakorlását), amely ugyanilyen elv szerint vonatkozik a településen élő családokra.
 
A régi (diktatórikus) és az új Világrendszer (Szent Korona Értékrend) területenkénti összehasonlítása 2003 óta elérhető az interneten. 

A http://szksz.com honlapon jelenleg lévő anyag az eredetitől csak annyiban különbözik, amennyi különbség a megbukott EU Alkotmány és a Lisszaboni Szerződés között van.

_________________________

 
Ez a hat pont, amely az isteni és emberi szentháromság kétszeri hármasságát követi, az alapvető gondolkodási mód (paradigma) váltást jelenti ideológiailag, jogilag és gazdaságilag egyaránt.
 
A címhez visszatérve: Ezzel a hat ponttal mondja el nekünk a Szent Korona Értékrend, hogy a gyakorlatban hogyan kell elkészíteni a sült galambot, a helyett, hogy felelőtlen ígérgetőktől tátott szájjal várnánk azt.
 
Három gyökeres változást jelentő (radikális) lépés megtétele az alapfeltétele annak, hogy Magyarország szabadságát visszavegyük, és a Szent Korona Értékrendje szerint éljünk:
 
1. Kilépés az Európai Egyesült Államokból (EU-ból), Európai Államszövetség létrehozása
 
2. Kilépés a NATO katonai szervezetéből, tagságunk felfüggesztése a politikai szervezetben.
 
3. Az idegen hatalom megszűntetése: az állampolgárság azonos a Szent Korona tagsággal
 

Ehhez kell a közszabadságot kimondania az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen, „A Szent Korona Értékrend bevezetésének Munkatervében” meghatározott következő feladatokon keresztül:

1. Kimondja, hogy az 1949. évi XX. törvény nem Magyarország Alkotmánya, még csak Alaptörvénye sem, ezért megszűnteti annak hatályát.

2. Kimondja a Történelmi Alkotmány jogfolytonosságát, a Szabadság Alkotmányát Magyarország alkotmányaként meghatározva. 

3. Elfogadja a Szabadság Alkotmányán alapuló irányelveket Magyarország Alaptörvényeként.

4. Megerősíti a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint, a választók által kiválasztott népképviselők megbízását, ezzel létrehozva Magyarország legfőbb hatalmi szerveit.



Kelt Szegeden, 2010. Új Kenyér havának 1. napján.
 
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája

Hozzászólások száma: 0
Szóljon hozzá! [előbb jelentkezzen be vagy regisztráljon]

A nagyvilágból

Az USA tengeri nagyhatalmának vége?

teljes cikk
olvasása

A legújabb kínai fejlesztésű „Dong Feng 21d” nevű rakéta igazi riadalmat keltett az USA vezetőinek körében. „Ez a rakéta elpusztíthatja repülőszállító hajóinkat és ezzel komoly pszichikai nyomást gyakorol haderőnkre. Mostantól ...

Halálos Izraeli helikopter balesetek Romániában

teljes cikk
olvasása

A legújabb izraeli katonai helikopter baleseténél Romániában kiderült, hogy Tel Aviv légi gyakorlatokat hajtott végre más európai országokban is a "jövő háborúja" felkészülés jegyében. Az izraeli Ynet oldalon azt írták, hogy az európai államok ...

A hír szent, a vélemény szabad

Magyar katonáinkat ne vigyék külföldre! 

Afganisztánban a magyar részvétel döntés eredménye. E részvétel – minden ellenkező állítással szemben – nem kötelező. Legutóbb a hollandok mondtak búcsút a reménytelen háborúnak. Továbbá, az ott harcoló magyar katonák nem sorkatonák, hanem anyagi ellenszolgáltatás jegyében vállalták és vállalják a veszélyt. A költségeket az adófizetők állják. 

Irak katonai lerohanása a NATO-hadseregek csúfos vereségével és szégyenletes távozásával végződött, mert hazugságra és egy ország meghódítására épült. Afganisztánban is hasonló a helyzet: a tálibok szabadságharcot vívnak a távoli országokból érkezett betolakodók, köztük hazánk zsoldosai ellen. A magyarországi politikai vezetésnek ezért minél előbb haza kell hívnia a katonáinkat. Amíg nem késő. 

A NATO-tagországok, s azon belül hazánk afganisztáni szerepét vizsgálva röviden szólnunk kell arról az országról, amelynek földjén katonáink hívatlan vendégként tartózkodnak, valamint arról a haderőről és politikai csoportosulásról, a tálibokról, akik fölvették a küzdelmet az idegen megszállók ellen. A tálib (طالب ) az iszlám vallás közvetítésével a pasto nyelvbe is beszüremlett arab eredetű szó, amelynek jelentése: tanuló, diák, s a mi esetünkben a Korán-iskolában tanuló személy. A tálib szó többes száma: tálibán (طالبان), azaz, a Korán-iskolában tanulók. Afganisztánban közel 35 millió ember él. Az országot sok nép, s az iszlám vallás különféle irányzatának követője lakja. A 650-700 ezer négyzetkilométer nagyságú Afganisztánban 15-20 kisebb-nagyobb lélekszámú és befolyással bíró nép él. Amint a fentebbi mondatok megfogalmazásából kitűnik, azt sem tudjuk pontosan, hogy hányan és milyen nagyságú ország területén élnek ezek az etnikai és vallási közösségek. 

A két, lélekszámban és politikai befolyásban vezető nép az afgán (vagy pastu) és a tádzsik. Afganisztánban rajtuk kívül többek között beludzsok, türkmének, kirgizek és a magyarokkal rokon ujgurok élnek. A sokszínűség jellemzi a majdnem száz százalékban muszlim lakosság iszlám valláson belüli megoszlását is. A fentebb már említett afgánok (pastuk), tádzsikok, kirgizek, türkmének és más népek az iszlám szunnita irányzatának hanafita jogi iskoláját követik, míg a török népcsoport az imámita síita iszlám híve. A tádzsikok egy része az iszmáelita síita jogi iskola előírásai szerint él. S hogy még „árnyaltabb” legyen az afganisztáni vallási térkép, léteznek itt nesztoriánus keresztények, hinduk, párszik és szikhek is. A tálibok 1996-os hatalomra jutásáig Kábulban és Herátban zsidó közösségek is voltak. 

A hírekben manapság sokszor szereplő tálibok, tehát a Korán-iskola tanulói, vagy az ott végzettek a szunnita iszlám hanafita irányzatát követő többségi afgán (vagy pastu) népesség körében létrejött politikai és vallási hatalmi réteg tagjai. A tálibok története tulajdonképpen az Afganisztánt megszálló szovjet hadsereg elleni küzdelem időszakára nyúlik vissza, amikor harcukat még Washington is támogatta. Mint ahogyan kezdetben szintén a Szovjetunió ellen föllépő, s a tálibokkal ma is szövetséges El-Káidá (القاعدة) iszlamista szervezetet is támogatta őket. A tálibok 1996-tól 2001-ig, tehát a NATO és az úgynevezett Északi Szövetség támadásáig kormányozták Afganisztánt. 

Az idegen megszállás első esztendeiben a komoly vereséget elszenvedett tálibok csak ritkán hallattak magukról, ám a nyugatiak és a velük együttműködő Északi Szövetség kegyetlenkedései és a civil lakosság körében elkövetett értelmetlen gyilkolászásai, a szegénység és a nyugati katonák iszlámellenes megnyilvánulásai megnövelték a tálibok tekintélyét és az afganisztániak ellenállási képességét. A tálib fellegvárnak tartott déli tartományokból, főleg Kandahárból az elmúlt években nem csak Afganisztán egyes északi országrészeire, hanem a szomszédos Pakisztán bizonyos területeire is kiterjesztették a befolyásukat. 

A félreértések és a félremagyarázások elkerülése végett hangsúlyozzuk, hogy európai ésszel és keresztény értékrenddel bírva számunkra elfogadhatatlan a tálibok által gyakorolt és gyakoroltatott vallási fanatizmus, de ez nem jogosíthatja föl a NATO-t és másokat egy távoli állam katonai lerohanására, a polgári lakosság rendszeres mészárlására és belső politikai, társadalmi rendjének fölforgatására. Még akkor sem, ha Hámid Karzai és társai személyében a Nyugat Afganisztánon belül megtalálta a maga labancait. 

Afganisztánt már 2001. szeptember 11. előtt is szerette volna uralma alá hajtani az Amerikai Egyesült Államok, de még nálánál is jobban kívánta Kabul nyugati ellenőrzését elérni az iszlám fundamentalista irányzataitól magát fenyegetve érző Izrael. Így hát kapóra jött a New York-i támadás az izraeli érdekeket fenntartás nélkül kiszolgáló két háborús bűnösnek, George W. Bush amerikai elnöknek és Tony Blair brit miniszterelnöknek. A nemzetközi cionizmus érdeke az évezred legelején az volt, hogy a nyugati hatalmak katonailag, gazdaságilag és politikailag semmisítsék meg az Izraelt kelet felől fenyegető – pontosabban az általa megszállt arab területek elzsidósítási folyamatában zavaró – Irakot, valamint a nemzetközi iszlamista szervezeteknek kiképzőbázisokat biztosító Afganisztánt. Más lapra tartozik az, hogy az Irak elleni hódító háború, azaz Bagdad kiiktatása jóvoltából Izraeltől keletre megizmosodott az Iráni Iszlám Köztársaság, amely talán Szaddám Huszejn államánál is nagyobb kihívást jelent a zsidók számára. Az Európában, így Magyarországon is terjesztett cionista propaganda állításával ellentétben Irán ugyanis nem a keresztény Nyugatra, de még nem is egyes korrupt és áruló arab rezsimekre, hanem elsősorban a közel-keleti Izraelre jelent veszélyt. 

De térjünk vissza Irakhoz, pontosabban az ellene indított rablóháborúhoz. A nemzetközi cionizmus által befolyásolt sajtó, beleértve a magyarországit is, közvetlenül Irak megtámadása előtt azt harsogta, hogy Bagdad tömegpusztító fegyvereket tárol és bármikor csapást mérhet velük Európára vagy Izraelre. 

Persze a megszállás után kiderült, hogy hazudtak, szándékosan félrevezették a világot a hírverők, élükön a zsidók két ismert bábjával, ravasz róka Tony Blair kormányfővel és a korlátolt intellektuális képességekkel megáldott George W. Bush elnökkel. Hiába kutatták át a hegyek és a sivatagok legeldugottabb szegleteit is, kínozták az elfogott iraki politikusokat és tudósokat, kénytelenek voltak bevallani a világnak, hogy Irakban nincsenek tömegpusztító fegyverek, magyarán, arcátlanul hazudtak. Csak ekkorra már a jenkik és fegyverbarátaik meghódították, szétlőtték Irakot, kirabolták a múzeumokat. Éppen úgy, ahogyan ezt a szovjet „felszabadítók” tették Magyarországon. 

Később, a nagy átverés kitudódása után a cionista propaganda előállt azzal a mesével, hogy Amerika és szövetségesei elvitték az iraki népnek a szabadság eszméjét és a nyugati demokráciát. A gyakorlatban ez úgy érvényesült, hogy a Bagdadhoz közeli Ábu Grájb (ابو غريب) város börtönében és másutt fölállították a kínzókamrákat, miközben tömegesen gyilkolták, erőszakolták és rabolták Mezopotámia ősi népét. Időközben Amerika is kénytelen volt bevallani, hogy a nyugatiak hazugságra alapozva indították meg az Irak elleni háborút. 

Afganisztánban is hasonló, vagy majdnem hasonló a helyzet, mint Irakban. Ugyanúgy hazugságon, cionista érdeken is alapszik a tálibok, pontosabban az afganisztáni népek elleni rablóháború, mint az Irak elleni. Csakhogy, akárcsak az irakiak a jenkik kitakarodása előtt, most Afganisztánban a tálibok is egyre átfogóbb és sikeresebb fölszabadító katonai műveleteket hajtanak végre a hazájukat megszálló nyugatai hatalmak, így hazánk katonái ellen. Afganisztán katonailag megszállt ország, s az ősi fölfogás értelmében a népeknek nem csak joga, hanem kötelessége is a betolakodók elleni fegyveres küzdelem. Még akkor is, ha azt, hogy ki a szabadságharcos, és ki a terrorista, manapság a cionisták határozzák meg. A jelek szerint az afganisztániak többsége nem kér a nyugati megszállásból, s akárcsak Irak esetében, Afganisztán esetében is csak olaj a tűzre, hogy a megszálló nem csak idegen, hanem keresztény is. Legalábbis látszólag. 

Ezek a keresztények, akárcsak Irakba, Afganisztánba is a szabadság és a demokrácia apostolaiként érkeztek, ám a helyiek itt sem kérnek a nyugatiak által fölkínált értékrendből. Főleg akkor nem kérnek belőle, amikor azt látják, hogy a NATO tüzérsége naponta lövi, a légi ereje bombázza és rakétázza még a lakodalmi vigasságokat és a temetési szertartásokat is. Természetesen tévedésből. Afganisztánban a pastu, tádzsik és a többi muszlim nép többsége nem kér az ilyen felszabadításból, s ezért az afganisztáni agressziónak is az lesz a vége, ami a vietnami, s legutóbb az iraki háborúnak volt: megalázó vereség és szégyenteljes távozás a bűntett színhelyéről. 

Magyarországnak, a magyarságnak semmi köze az Afganisztánban zajló hódító háborúhoz, s ezért katonáinknak semmi keresnivalójuk nincs ebben az országban. A nemzeti és gazdasági érdekeket tekintve pedig semmi hasznunk nincs és nem is lesz abból, hogy felelőtlen politikusaink vágóhídra küldik a magyar fiatalokat. A háborúkban a nemzetek általában azért vesznek részt, mert vagy rákényszerítik, tehát megtámadják őket, vagy valamilyen kedvező hozadékban reménykednek. 

A magyar népet máig ostorozzák, mocskolják, amiért a Magyar Királyi Honvédség a második világháborúban Németország oldalán kivette részét a Szovjetunió elleni küzdelemből. A mostani és az akkori háborús szerepvállalásunk között viszont az a lényeges különbség, hogy a második világháború idején volt miért áldozatot hozni, most meg a magyar nemzet szempontjait tekintve nincs. A magyar politikai és katonai vezetés akkor azért küldte csatába a honvédjeinket, mert Adolf Hitler előtte visszaadta a Trianonban elrabolt magyar területek egy részét. 

De mi a haszna az Irak és az Afganisztán elleni agresszióban való részvételünknek? Milyen gazdasági és nemzetpolitikai előnyünk származik abból, hogy határainktól igen távol kivesszük részünket a NATO erkölcstelen és eleve kudarcra ítélt csatározásaiból? Az ég adta világon semmi. Hazudtak nekünk a politikusaink, amikor azzal hitegették a magyarokat, hogy majd Irakban a magyar vállalkozók, cégek micsoda szerepet és lehetőségeket kapnak az újjáépítés terén. Irak lepusztításából így vagy úgy kivettük a részünket, ám az újjáépítéssel járó nagy megbízásokat mások kapták meg. Ne legyenek illúzióink, mert a NATO akkor sem védene meg bennünket, ha valamelyik szomszédos ország katonai támadást intézne ellenünk, vagy az általuk bitorolt területeken élő magyarok ellen. Azt mondanák, amit az Európai Unió illetékesei mondtak a szlovák nyelvtörvény, vagy Sólyom Lászlónak a komáromi hídról történt visszafordítása miatt benyújtott panaszainkra: az ilyesmit a tagországok intézzék el egymás között. 

A napokban Afganisztán Baglán nevű tartományában tálib ellenállók megtámadták a magyar katonákat is szállító menetoszlopot. A szomorú következmény ismert: meghalt egy magyar katonanő, egy pedig életveszélyes, míg néhányan könnyebb természetű sérülést szenvedtek. Mielőtt bárki félremagyarázná sorainkat, leszögezzük, hogy minden ember, de leginkább minden magyar ember halálát sajnáljuk, főleg akkor, ha értelmetlen halálról van szó. Gyászoljuk az elhunytat és mielőbbi fölépülést kívánunk a sebesülteknek. 

Ám a mi értékítéletünk szerint nem nevezhető hősi halott honvédnek az a magyar katona, aki zsoldosként, pénzért ilyen-olyan módon kivette részét egy másik nép országának megszállásából. Még akkor sem, ha ezt a megszállást újjáépítésnek becézik. A mi értékrendünk szerint hősi halott volt az erdélyi Tatár-hágó védelmében elesett magyar honvéd 1944-ben, az orosz tankokkal a harcot fölvevő Gérecz Attila forradalmár költő Budapesten 1956-ban, vagy a Budapesti Műszaki Egyetem pincéjében néhány évvel ezelőtt kitört tüzet megfékezni akaró három magyar tűzoltó. Persze a bűnösök nem a hazánktól több mint tízezer kilométer távolságban tevékenykedő „honvédek”, hanem azok a politikusok, akik a halálba küldték és küldik őket a történtek után is. Az igazi bűnösök azok a puskaport sosem szagolt politikusbűnözők, akik a tragédia láttán sem vonják le az ilyenkor szükséges következtetéseket. 

Az afganisztáni népek, de leginkább a tálibok nem véletlenül küzdenek az országukat megszálló erők ellen. Hihetetlen erejű gyűlölet halmozódott föl bennük a megszállók ellen. S hogy miért, arra csak egy példát említünk. 

A NATO vezető erejét kitevő amerikai hadsereg mindjárt Afganisztán lerohanása után a bagrámi légibázis területén és másutt is létrehozta az úgynevezett „fekete börtönt” (black prison), ahol afganisztániakat tartanak fogva és kínoznak, vallatnak és gyilkolnak meg vadállati módon. A bagrámi „fekete börtön” történetéhez tartozik, hogy az amerikai hadsereg 2001 decemberétől 2003 novemberéig itt tartotta fogva, kínozta, majd innen szállította át Guantánamóba az afganisztáni foglyokat. 

A NATO-katonák, s velük együtt a magyarok is tehát Afganisztánban a cionista propaganda állításával ellentétben nem felszabadítók, hanem megszállók, az ellenük vívott küzdelem pedig nem terror, hanem szabadságharc. A jelenlegi magyar politikai elit kötelessége, hogy minél előbb levonja az igazi nemzeti érdekeinknek megfelelő következtetéseket. Magyarán, hívja haza a magyar honvédeket Afganisztánból. 


(HJ)

Hozzászólások száma: 0
Szóljon hozzá! [előbb jelentkezzen be vagy regisztráljon]

Fórum Vélemények

A nap képe

Magyarellenes SZarháziak Pártja (MSZP)

Szavazógép

	Ön szerint mi fenyegeti leginkább a magyar nemzetállam egységét

	A pártok megosztó szerepe
	Az idegen betelepítések
	A talmudista diktatúra
	Az EU

DEVIÁNSOK

[ impresszum ]

Honlapunk tartalma többek között: Túrkeve mindennapjai és a városban történt események.
Túrkeve eseményei, helyi szolgáltatások, linkek. Túrkeve környéke, múltja, jelene.
Túrkeve élete, Túrkeve emberei, Túrkevi, Kevi, Túrkevei, Kevei, Túrkeve.
Túrkevei hírek, Kevi hírek, Túrkeve hírek, Túrkevei hírek, kevi hírek, Túrkeve.
Túrkeve, Túrkeve. Túrkeve események, kevi események, Túrkeve város. Túrkevei emberek, Túrkeve emberei.
Túrkeve jelene, Túrkeve hírei, Túrkeve információi, Túrkeve, Túrkeve politikai élete.
Túrkeve és kevi szóbeszédei.